4.rész
Ebédidő
-Biztos,hogy nem akarod,hogy veled menjek a szekrényedig?-kérdezte Abi.
-Biztos,Abi. Te menj el az ebédért,ígérem nem tart sokáig.-mosolyogtam rá.Miután elváltunk,elindultunk az iskola külön oldalán.Mentem a folyosón,egyenesen a szekrényemhez.Megálltam előtte és kinyitottam.
-Bébi,miért nem mész és keresel helyet az ebédlőben?-hallottam egy ismerős hangtól.
-Ó,istenem,kicsim,biztos,hogy nem akarod,hogy veled menjek?-éles,idegesítő hangon kérdezte.
-Légy pozitív,drágám!-Hallottam,ahogy még megcsókolja,majd elválnak egymástól.A fiú egyre közelebb került,mígnem elérte a szekrényemet és megállt.
-Mit csinálsz itt egyedül?-mosolygott.Tudhattam volna,hogy Chris az.
-Ó,Chris!Tudhattam volna,hogy te vagy az! Jean alig akart elengedni.-forgatta a szemét.
-Mire gondolsz?-mosoly zavarra váltott át.
-Esküszöm,olyan ostoba vagy!Nem tudnál békén hagyni?-becsuktam a szekrényem.
-Megkapod,amit akarsz,ha ideadod,amit én akarok!-komoly volt a hangja.
-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Egy csókot.-nincs az az isten,hogy én megcsókoljam.Ki tudja hány lányon járt már a szája.Megráztam a fejem.
-Ezt nem hiszem el!-indultam volna el,amikor megragadta a kezem és megpördített,kényszerítve arra,hogy a szemébe nézzek.Megfogta a derekam és közelebb rántott magához.Néztük egymást egy darabig,amíg mg nem szólalt.
-Látod,mondtam,hogy el tudom érni,hogy belém szeress!-nevetett hangosan,talán túl hangosan.Kénytelen voltam távolságot tartani tőle.
-Az álmaidban esetleg,Chris!-közelebb jött hozzám.
-Egy nap szeretni fogsz!-súgta a fülembe.
-Te semmit sem jelentesz a számomra és teszek róla,hogy soha ne szeressek beléd!-ugrottam vissza.Vigyorgott.
-Majd meglátjuk!
-Mit akarsz tőlem?
-Játszunk egy kis játékot!-Miféle játékot?-Egy kis szerelmi játékot!Mindketten hazudunk.Úgy teszünk,mintha szeretnénk egymást!Mindenki azt fogja hinni,hogy tényleg randizunk.Aki beleszeret a másikba,veszít!-komoly volt.
-Milyen következményekkel jár?-kérdeztem.
-Aki veszít,az egész iskola előtt bevallja,hogy ez csak egy játék volt.-úgy tűnt,mintha érdekelne a dolog,de aztán megszólalt a csengő a fejembe:-Ja és Paige!Légy óvatos Chris-el!-bátyám hangja visszhangzott a fejemben.
-Ha én játszok veled egy hülye kis játékot,akkor Abigail-nek és Damian-nek is tudni kell róla!-követeltem.Elgondolkodott egy kicsit,majd megvonta a vállát.
-Rendben!Szóval benne vagy?-kérdezte.
-Majd meggondolom!-mondtam és otthagytam a folyosó közepén.Lehet,hogy meggondolatlan voltam,de el kellett mondanom a legjobb barátomnak,hogy milyen szerződést akar kötni velem Chris.
Imádom!
VálaszTörlés