My brother's best friend/18.rész

18.rész

Felébredtem,de ezúttal nem rossz álom miatt.Küzdöttem,mert ki akartam jutni Chris szorításából,és ez egy idő után sikerült is.Félálomban sétáltam a mosdó felé.Felborítottam a vödör pattogatott kukoricát és a fejem is bevertem a falba.Amint becsuktam az ajtót és bezártam,felkapcsoltam a villanyt a fény elvakított.Becsuktam egy darabig a szemem,majd lassan kinyitottam.Mikor végeztem,kezet mostam a szappannal 30 másodpercig,leginkább azért,mert fázott a kezem.Libabőrös lettem.Amikor már sütötte a kezem a víz,elzártam a csapot és megtöröltem a kezem a zebra csíkos törölközőmbe.Lekapcsoltam a villanyt és indultam vissza a szobába ügyelve arra,hogy ne üssem meg semmim. Chris felült az ágyon és kérdezte hol jártam.Úgy nézett jobbra,balra,le és fel.Elkezdtem nevetni.
-Mit csinálsz?
-Hol voltál?Zajt hallottam.-mondta.A haja nagyon durva volt.
-Elmentem a mosdóba.
-Gyere vissza az ágyba kérlek!-nyafogott egy kicsit.Ráztam a fejem,majd bebújtam az ágyba és karját rögtön körém tekerte.
-Bébi,miért van rajtad a pulcsi?-kérdezte.
-Fáztam!-kicsit elfordítottam a fejem és megnéztem az órát.02:30.Ébren maradtam még és azon gondolkodtam,hogy rosszul hallottam-e,amit este mondott Chris. Én azt hallottam,hogy szeretlek.Azt akarom hinni,hogy ezt mondta.Az egyik részem azt mondta,hogy igaz,a másik viszont,hogy nem törődik velem.Nem tudtam,mit higgyek.
-Még mindig ébren vagy bébi?-kérdezte és újra a hajamat simogatta.Megrémített egy kicsit.
-Azt hittem,hogy alszol.-motyogtam.
-Látom,hogy valami bánt téged!Akarsz róla beszélni?-érdeklődött.
-Nem.Nincs semmi baj!-hazudtam.Csendben maradt egy kicsit.
-Ne hazudj nekem!
-Majd megbeszéljük holnap.Mehetnénk aludni?-most arra vártam,hogy engedjen és majd holnap megbeszéljük,de nem igazán így történt.Felkapcsolta a lámpát és felült az ágyon.
-Akarok róla beszélni!-követelte.
-Nem vagyok hajlandó erről beszélni!-fontam karba a kezem.
-Akkor egyikőnk sem fog addig aludni,amíg el nem mondod,mi bánt.-csendben maradtam körülbelül 10 percig.Tudtam,hogy nem fog addig aludni,amíg el nem mondom mi zavar engem.
-Rendben,elmondom.Amikor néztük a filmet és félálomba voltam...-kezdtem.Bólintott.
-Igen,mi van vele?-kérdezgette.
-Azt akarom,hogy a dolgok világossá váljanak,mert egy kicsit össze vagyok zavarodva.Azt mondtad,hogy...-a szavamba vágott.
-Szeretlek?-fejezte be a mondatot.Nem tudtam lélegezni.Mellkasom egy kicsit szorított odabenn.
-Igen,azt mondtam.Csak azért,mert a párok mondani szokták egymásnak,hogy szeretlek.Mivel mi egy pár vagyunk,azt gondoltam ez lenne a tökéletes pillanat,hogy elmondjam.-magyarázta.Szóval csak azért,mert van ez a játék.Csak hazugság jön ki a szájából.Csak néztem a takarót és játszottam a cérnával. Chris együtt érzően emelte fel a fejem és a szemembe akart nézni,én viszont nem akartam,hogy meglássa könnyes szemem.Mikor találkozott a tekintetünk,nem húzta az időt,hanem megcsókolt.A szája szinkronban mozgott.Ő átkarolta a derekam és olyan közel húzott maga alá,hogy nem volt köztünk hely.Ahelyett,hogy a karom körül tudtam volna tekerni a nyakán,még közelebb vont magához.Minden csóktól elolvadtam egy kicsit és egyre többet kaptam. Chris végül megtörte a csókot,mert nem maradt levegője.Én lihegtem,próbáltam vissza állítani a pulzusomat,de nem sikerült.Csak annyira megdöbbentett,hogy szótlanul és szenvedélyesen megcsókolt.Megpuszilta az orrom és lekapcsolta a villanyt.Visszamentünk a megszokott helyzetbe.
-Jó éjszakát hercegnő!Szeretlek!-mondta.
-Jó éjt,szeretlek!-bújtam a mellkasához.Még egyszer megcsókolt és elaludtunk egymás karjaiban.