My brother's best friend/8.rész

8.rész

Csütörtök éjszaka

Nem is pakolom elő a ruhámat holnapra,mert nem megyek suliba.Holnap az utolsó nap a suliban,aztán 1 hónapos téli szünet.Csalódtam,nemcsak Damian-be és Chris-be,hanem magamban is. Damian-ben azért,mert nem hitt bennem,Chris-be azért,mert beleszerethetek,magamban pedig a kételkedésem miatt.Sóhajtottam magamban és lefeküdtem az ágyra.Halkabbra vettem a tv-t,amikor hallottam,hogy Chris és Damian jönnek fel az emeletre.

-Damian,arra gondoltam,hogy nem aludhatnék itt ma este?-kíváncsiskodott Chris.

-Persze,nagy ez a ház.Nyugodtan itt alhatsz,ha akarsz.-engedte meg Damian. Chris alszik a vendégszobában,ami a hálóm mellett van.Forgattam a szemem és a párnát a fejemre szorítottam. Chris valószínűleg itt alszik az egész téli szünetbe,ezzel tönkre téve a suliszünetet.Betettem egy horrort,lekapcsoltam a villanyt s visszafeküdtem.Láttam,hogy már nem szűrődik fény be a szobába.Mentek aludni?Nem igazán figyeltem,mert filmet néztem,ami rohadt ijesztő volt.Még mindig Chris-on gondolkodtam.Ránéztem az órámra.11:30 volt.Az ajtó nyikorogva kinyílt,én pedig teljesen lesápadtam. Chris jött be,ezért egy kicsit megnyugodtam.

-Mit csinálsz itt?-kiabáltam suttogva.(?)

-Te az én barátnőm vagy,emlékszel?-kacsintott.Forgattam a szemem.Undor töltötte el az egész testem.

-Az egy dolog.Ez nem hatalmaz fel arra,hogy begyere a szobámba.-ültem és a távirányítóval megállítottam a filmet.

-Kérlek,hadd maradjak itt egy darabig!-könyörgött Chris.

-Rendben!-sóhajtottam,majd annyira arrébb mentem,hogy ő is elférjen az ágyamban.Bebújt mellém a takaró alá,de én biztos,hogy tartom a távolságot.Egyáltalán nem akartam,hogy hozzám érjen.Tördelni kezdte a kezét.Úgy éreztem,hogy egy kicsit nyugtalan,és azt hiszi,hogy megfogom és kitessékelem a szobából,de úgy döntöttem nem csinálok semmit.Újra kezdtem a filmet,hogy ő is láthassa,és fogalmam sem volt,hogy mi is történik valójában. Kb. 15 perc telt el a filmből,de én már a karját fogtam,a fejem pedig a mellkasához nyomtam.Nem is tudom,miért választottam ezt a filmet.Átkarolta a derekam és közelebb húzott magához.A teste meleg volt,az illata meglehetősen kellemes.Megsimogatta a karomat,ami nyugtató volt a számomra.Ez tényleg jó érzés,mikor van valaki melletted,hogy megvédjen.Nem tudom miért,de valami oknál fogva úgy éreztem,hogy a karjaiban biztonságban vagyok,és ez olyan dolog,amit sosem tudok megmagyarázni.Kirázott a hideg.Érezhette,mert a következő dolog,amit tett,levette a pulcsiját és odaadta nekem.Megráztam a fejem.
-Nincs semmi baj!Tartsd meg!Van a szekrényben.-kuncogott.
-Aha,kikelnél ebből a kényelmes ágyból csak azért,hogy kivegyél a szekrényből egy pulcsit?-elvettem tőle a pulcsit és magamra kaptam.Elhelyezkedtem ugyanabba a pozícióba,ahogy eddig voltam.Furcsa volt ebben a helyzetben,de ugyanakkor jobb is.
-Nem kell úgy tenni!-mondta halkan.
-Mire gondolsz?-estem kétségbe.
-Nem kell ilyen hidegen viselkednünk egymással!Én itt vagyok neked!-Úgy éreztem ez mind része a 'Érjük el,hogy belém szeressen,aztán alázzuk meg az egész iskola előtt' tervnek.Könny szökött a szemebe,de még mielőtt megláthatta volna,gyorsan letöröltem.
-Köszönöm!-válaszoltam.Nem tudtam,mit mondjak.Végignéztük a filmet. Chris ujját fel-le vezette a hátamon,amitől elálmosodtam.Látta,hogy fáradt vagyok.
-Alszol!?-hangja megnyugtató volt.
-Nem akarok itt maradni egyedül!-suttogtam.
-Semmi gond!Elmegyek én is aludni!-bólintottam.Kiszállt az ágyból és elindult az ajtó felé.
-Várj!-kiáltottam.Becsukta az ajtót,és felém nézett.
-Nem alszol itt ma este?-kérdeztem bizakodva.Kuncogott,de bólintott.Megkapta a takaró felét újra és lekapcsolta a villanyt.Odabújtam hozzá,fejem a mellkasára hajtottam és elaludtam tudván,hogy ő az aki napról-napra megvéd.